Posts Tagged ‘pajzstetű’

40 ezer forint bezsákolva – élni tudni kell :)

Elmúlt a tél, és a kecskerágó még mindig fehér…

A dolog úgy áll, mint amikor a Gyaloggalopp c. filmben a fekete lovag láb és kar nélkül, a harcot egyértelműen elveszítve azzal fenyegetőzik, hogy tőből leharapja ellenfele lábát.

Én vagyok a fekete lovag és éppen a kecskerágó pajzstetűkkel vívom a csatámat.

20120316-181017.jpg

Bekattant valami, és nekiestem az ügy lezárásának. Így NI. 🙂

20120316-181004.jpg

(Süni segített: elásta a BMW kisautóját az egyik tuja helyére, mondván, hogy az ott fog aludni.)

20120316-180912.jpg

És még azt mondják, hogy 40 ezer forint olyan kevés, hogy nem érdemes zsákba szedni!? 🙂

20120316-180927.jpg

Plusz 3.000…

20120316-180856.jpg

És ezeket vettem a Baumaxban meg az Ilex kertészetben a szomszédasszonyom pénzén.

20120316-180951.jpg

Mert ugye pénztárca nélkül el lehet menni vásárolni, csak a fizetés nehézkes… Szerencsére a szembeszomszédasszony éppen a másik pénztárnál fizetett, így muszáj voltam lelájmolni. 🙂
De visszaadtam neki, mert jófej vagyok. 🙂

Jó kertrombolást illetve kertépítést mindenkinek! 🙂

Reklámok

Rózsa-körkép és egyéb borzalmak

Komolyan mondom, én annyira szeretném jól csinálni, de tényleg!
Egyszerűnek tűnik, de nem az.
Olyan ez, mint a Cif súrolószer reklámja: odanyom, letöröl, és ó de szépen csillogó.
Pedig igazából: áztat, izzadásig súrol, késsel kapargat – mert a körmöd már rég letört -, és ronda karcos a végén.

Tavaly ősszel kiválasztottam a rózsát is a kerti növényeim közé, mert nem láttam még olyan kertet, ahol a rózsa ne lett volna szép. Bevásároltam belőlük (szigorúan akciós példányokat): talajtakarókat, miniket, magastörzsűeket és teahibrideket (én csak “simának” hívom).

Mennyire szép, amikor a rózsák tömegesen nyílni kezdenek, és a fényes, sötétzöld levelek közül kivirítanak a virágok csodálatos illatot árasztva magukból.
Erre mondják azt, hogy álmodik a nyomor… 😀

Nekem közbejött pár dolog, melyet részletesen bemutatok elrettentő példaként. Ha bárki hasonló tüneteket észlel magán és a rózsákon, kérem szépen, tudassa velem, hogy érezzem, nem vagyok egyedül a problémáimmal! 🙂
Akkor következzen a tragikus rózsaállományomhoz vezető út:

Első csapás:
A rengeteg eső májusban az én rózsaállományomban is kárt tett közvetve: gombásodás mesterfokon.

Diagnózis: Diplokarponos levélfoltosság.
Tünetek a rózsán: Fekete foltok a leveleken, amik később lehullanak, így a növény tulajdonképpen szárból és bimbóból áll. Csodás…
Tünetek a hobbikertészen: Egykedvűség, beletörődő magatartás. Új hobbi: sárgult, lehulló levelek szedegetése; a “Permetezni kéne…” mondat ismételgetése a fej csóválása közben naponta többször.

Második csapás:
Alávaló levéltetvek lepték el az új, még éppen nem gombás hajtásokat és bimbókat.

Diagnózis: Levéltetű.
Tünetek a rózsán: Megszámolhatatlan mennyiségű levéltetű tömeg. Az ember ruhájára, hajába, szemébe, szájába száll. Undorító.
Tünetek a hobbikertészen: Tovatűnő beletörődés, forrongó düh. Vékony csíkká összeszorított szájjal és szúrós tekintettel a tetvek vizsgálgatása, majd váratlan hirtelenséggel a hát mögé rejtett tetűírtó spray előkapása . Kárörvendő vigyor (a Batmanből Jokernek volt hasonló), flakonrázás ingerülten, majd fújás és fújás és fújás… Ismétlés naponta kétszer. Jóleső érzés a kezelések után, esetleg egy “Ha-haaaa!” felkiáltás.

Harmadik csapás:
A levélfoltosságtól érintetlen, tetvektől mentes leveleket lezabálta valami. Én hernyóra tippelek, vagyis biztosan tudom, mert láttam egyet akció közben. Nyugodjon békében.

Diagnózis: Zöld hernyók.
Tünetek a rózsán: Pannónia sajtra emlékeztető nagy lyukak a leveleken és a szirmokon. Sajtban kívánatos, rózsánál gázos.
Tünetek a hobbikertészen: Sírásba forduló nevetés, majd nevetésbe forduló sírás. Elmeháborodott tekintet, megmagyarázhatatlan jókedv. Apró zöld kukacka felfedezése, “Helló haver!” üdvözlés. Hernyópöckölés, taposó mozdulat, “Csá haver!” elköszönés. Folytatódó jókedv. 🙂

Negyedik csapás:
A kinyílás előtt álló rózsabimbók szétrohadnak illetve penészednek. Csúcs király!

Diagnózis: A párás, csapadékos idő miatt az átvizesedett szirmok nem tudnak kiszáradni, ergo szétrohadnak. Ha mégis sikerült valamelyiknek kinyílnia, az foltos: botritiszes (szürkepenészes).
Tünetek a rózsán: Barnuló sziromgumó, hozzányúlsz, és a kezedben marad. Ha kinyílt, foltos a virág szirma, elég ocsmány.
Tünetek a hobbikertészen: Békés nyugodtság, “ronda, de a mienk” hozzáállás. A rohadt sziromgombócok óvatos eltávolítása. Pár sajnálkozó pillantás a rózsára, majd “De szép lehettél volna, ha nem én veszlek meg.” sóhaj.

És mindezek ellenére ég bennem a vágy, hogy jövőre újra megpróbáljam megszerezni az utca legszebb rózsái címet!  Hogy milyen módon fogom ezt megvalósítani, még nem tudom, de (általában csődöt mondó) ötleteim tárháza kifogyhatatlan, időm meg mint a tenger…

Az egyetlen rózsafajta, ami nem vett részt a fenti tragikomédiában, az a talajtakaró. Imádom! 🙂

Volt azért néhány – tizenötnél kevesebb – rózsabimbó a beteg bokrokon is, ami csodálatosan kinyílt, és kárpótolt mindenért.

Sajnos rosszul járt még egy kecskerágóm is, kecskerágó-pajzstetű támadta meg. Ennyi tetűt még nem láttam egy helyen… eszméletlen…

Kénytelen voltam kíméletlen módon letetűírtózni és visszametszeni. Alig észrevehető… 🙂

Feltűnt már másnak is, hogy lassan többféle kártevő és növénybetegség van a kertemben, mint ahányféle növényem van? (Ez nyilvánvalóan egy költői kérdés volt…)

 

%d blogger ezt kedveli: