Posts Tagged ‘konyhakert’

Konyhakert spontán módon

Tudtam, éreztem, hogy azért nem születik bennem mostanában új poszt, mert valami nagy dolog kell ahhoz, hogy ihletet kapjak.

Megérkezett.

Az idei sikeres futómuskálti telepítésem is csodaszámba ment, de hogy még ezt is meg lehet fejelni, hát senki nem gondolta volna… 🙂

Egyik nap ugyanis muskálti-mustra közben észrevettem egy aprócska paradicsom palántát növekedni az egyik balkonládában.

Mondanom sem kell, elmosolyodtam. Hogy tudnék én bármilyen paradicsom-projektet sikerre vinni azzal a múlttal, ami mögöttem van. Mert ugye nehéz elfelejteni azt a 3.125 Ft/kg-os néhány grammnyi koktélparadicsom-termést, amit tavaly elő bírtam állítani. 🙂

Tulajdonképpen vártam, és locsolgattam a muskátlikat, meg persze ezzel együtt a paradicsomot is.

Aztán vasárnap (pont a 30. szülinapomon) megláttam azt az egy szem piros bogyót. 🙂

Nos, inkább itt egy kép, melyen a fent említett szülinapi paradicsom és egy tictac látható:

Felajánlottam Sünikének a paradicsomot:
– Sünike, kéred ezt a parit?
– Igen. És megehetem az egészet?
– Igen, bár elharmadolhatjuk, ha szeretnéd… 😀 😀

A ráfizetéses paradicsomtermelő ebédje

Szombaton vettem észre, hogy valami piroslik a sarokban – reméltem, hogy nem katicabogár pihent csak meg a palántákon. Teljesen extázisba estem, mikor közelebbről is megnéztem, hogy nem is egy, hanem kettő pari érett be.
Azonban azt is tudomásul kellett vennem, hogy a cserepes konyhakert állapota sokat romlott a kiindulásihoz képest (pangó víz az alátétben, összeszáradt növénymaradványok, lehullott paradicsomok és levelek…)
Mindennek a tetejébe még egy bazi nagy csigát is találtam az egyik cserépben, ami egy paradicsomlevelet próbált magába tömni.

És a parik:

A nagy öröm után megnyugodtam,és elhatároztam, hogy vasárnap leszedem és meg fogjuk enni őket. A dolog ünnepélyes jellegét hangsúlyozandó, kitaláltam, gyertyafényes ebédnél fog ez megtörténni. És mivel ennek semmi értelme, hogy nappal gyertyázzunk, el is vetettem az ötletet. Maradt a sima ebéd szokásos kellékekkel.

Egyébként ha az ember nem vár semmit a konyhakertjétől, akkor minden apró termés óriási örömet okoz. Muszáj volt, hogy legalább az öröm óriási legyen, mert a paradicsomok még koktélpari viszonylatban is nevetségesen kicsiknek számítottak. Hogy érzékeltessem a termés liliputi voltát, egy csodás, sárga colstokkal is lefotóztam. 🙂

Nos, mérlegelve a méretbeli adottságokat és azt, hogy 2 felnőtt és 1 gyermek fogja várni az ebédet éhes gyomorral, arra gondoltam, hogy még kellene valami kísérő a piros bogyókhoz…
Ígyhát hozzácsaptam 0,5 kg csirkemájat és 1 kg krumplit és némi savanyú uborkát a paradicsomos menühöz. 🙂

Süni elkunyizta az én részemet, így én nem ettem, de Joci azt mondta, hogy paradicsom ízű volt…

Hát így laktunk jól (mi is és a csiga is) a saját termelésű, bio koktélparadicsomokkal. 😀
És ezennel azt is elmondhatom, hogy életem legdrágább paradicsomait puszítottuk el, hiszen egy gyors fejszámolás után mindenre fény derül:

Ráfordítások:
 – vetőmag: 200 Ft
 – virágföld: 50 Ft

Termés:
 – 4 db mikroparadicsom (nyáron 2db + most 2 db) = 8 gramm

Termelői ár: 3 125 Ft/kg.

Mondhatni, ez a hülyének is megéri – pláne nekem… 😀
Főleg annak fényében, hogy télen max. 700 Ft/kg-ig kúszik fel a pari ára.

Ugyan még nem vagyok paradicsom-nagyhatalom, de azon morfondíroztam, hogy ilyen termelői múlttal jövőre talán be is tudnék főzni paradicsomot télire… csak előtte vennem kellene a piacon vagy 10 kilót, hogy ne menjen rá a gatyánk… 😀

Konyhakert minimál stílusban

Bizonyára én vagyok a hunyó, hogy kertünkben nem jutott hely egy kis konyhakertnek. Eddig nem éreztem hiányát a dolognak, volt elég teendőm anélkül is.

Viszont mikor csatlakoztam egy kertészkedős fórumhoz, rá kellett ébrednem, hogy egy szép kannavirággal nem vagyok olyan menő, mint egy 2 méter magasságig felkúszó paradicsommal, mely roskadozik a tömérdek zöld, sárguló és piros terméseitől.
A mélypontot akkor értem el, mikor egy bizonyos pepino nevű növény kifejlett példányiról töltöttek fel képet a fórumozók egymás után. Azt hittem először, mikor olvastam azt, hogy “pepino”, hogy Pepino az egyik lelkes kertészkedőnek az olasz anya- vagy apaegységgel felszerelt unokája. Nem is csoda: “Töltök majd fel a pepinoról képeket  hogy hogy megnőtt, és milyen szép!” Aztán vártam a képeket az olasz kisfiúról, de csak valami növények kerültek fel, tök- vagy dinnyeszerű terméssel…

Szóval miután felgyulladt a fény elmémben, hogy kár bármilyen növényemről képet feltölteni a fórumba – hogy nézzétek milyen szép -, mert egy pepinó mindent visz, elhatároztam, hogy lesz nekem is konyhakertem!

Bevallom, hogy tavasszal Sünikével a Lidliben rátaláltunk egy csodás vetőmagra, amit nem tudtam otthagyni. Azért volt annyira ellenállhatatlan a kis papírzacskó, mert egy csodás koktélparadicsom fényképe szerepelt a csomagoláson, ellentétben a felirattal, ami a kiváló magyar fordításnak köszönhetően a következőképpen volt olvasható: KOKTÉLCSERESZNYE.

Na, mondom, ez kúl, két legyet egyszerre! És lássuk be, hogy engem egy ilyen poénnal meg lehet győzni a vásárlást illetően! (Kár, hogy kidobtam a zacsiját, most szívesen feltöltenék egy fotót róla!)
Voltak és vannak kételyeim afelől, hogy a koktélcseresznye konyhakerti növény, és hogy a koktélos pulton nem áll a menta és a lime között egy kis cserépben, kínálgatva magáról a cukorsziruptól ragadó, mag nélküli gyümölcseit…

Elültettem a cuccot, vártam, nem történt semmi.
Nem is csodálkoztam, hiszen abból a 10-12 darab, bolhapiszok méretű magból, ami a 10 x 15 cm-es csomagban nyomorgott, nem hittem, hogy bármi is ki tud fejlődni.
Aztán valahogy fordult a dolog, biztos a rengeteg eső miatt, kikeltek a – nyilvánvalóan nem cseresznye, hanem- koktélparadicsom palánták.
Elvileg 3 féle magot rejtett a csomag, gyakorlatilag egyféle nőtt ki.

A fórum hatására szerető gondoskodással kezdtem foglalkozni a kicsikéimmel, akikből párat elajándékoztam, végül 3 közepes méretű cserépben 3-3 növénykém maradt, ez alkotta a teljes konyhakertünket.

A rengeteg eső és a tűző napsütés kombináció elintézte nekem, hogy elsárgult és lehullott a leveleik többsége, mondjuk, így jobban látszott az a pár csenevész virág, ami kinyílt. A virágokból 4 paradicsom kezdett feljődni a 3 x 3=9 növényen együttvéve! Micsoda eredmény! 🙂

Pár fotó a hiányzó levélzetű kicsikéimről:

Sünike, azaz Marci már két bogyót megevett róluk, amiket együtt szedtünk le. Ezen felbuzdulva másnap örömmel hozta be nekem a maradék kettő fullzöld parit, hogy “Anya, szedtem neked parabigyót!”

A levél és termés nélküli, koktélcseresznyére keresztelt paradicsomaimmal a konyhakerti minimál stílusát kívánom meghonosítani.
Már kaptam tapasztalatokat a szomszédból is, szerintem ők is ebben a stílusban erősek…

Balázs szavai az idei termésükről:
“Én most ástam ki az első krumpli termésemet. Még jó, hogy nincs atom támadás, mert ettől a mennyiségtől hamar éhen pusztulnánk.
3 nagy, ökölnyi csírázó Ellát helyeztem a földbe, amik gyönyörűen szárba szökkentek, a betakarításnál meg galambtojás méretű volt az átlag (most itt egy kicsi galambot kell képzelni).”
“Kukorica: két típust is bevetettem, profi mezőgazdasági boltból szereztem az “anyagot”. A termés (?) kicsi volt, ízletes, de csúnya.
A paprika és a paradicsom mint két testvér: a szüretkor babatálba tettem és sokat nevettünk rajta, hogy jé, milyen picik.
A dísztök meg csak virágzott, de soha nem hozott termést, pedig agyon locsoltam.”

Végszónak csak annyit, hogy már van mentám és már nincs petrezselymem. Vásárlásakor csodálatos, illatozó, bio mentám mára már elég rosszul néz ki, szerintem kezd beilleszkedni az ikerházunk konyhakertjébe. A petrezselyem pedig tetvesedés után begombásodott, majd elszáradt. Ő a radikális képviselője volt a minimálnak… 🙂

 

%d blogger ezt kedveli: