Posts Tagged ‘fű’

Az álcázás nagymestere

Azon a lelki sokkon túltettem magam, hogy a kerti csap tavaszi megnyitásával egyszerre a locsolórendszert is (lásd még: slag és esőztető) be kellett üzemelni. Na de azt feldolgozni, hogy a régi sziklakert helyének füvesítése 5%-os lett, hát kemény volt. De hála a józan eszemnek és kertépítészeti/szépítészeti hozzáértésemnek, kitaláltam, hogy fogom orvosolni a kicsi, fűhiányos kör problémáját.

A fű jobban nő a jó földben, ugyebár. Kell neki a király főd. No, kiborogattam az amúgy is megsüllyedt zónában a tavaszig rohasztott muskátli- és paradicsomföldeket.

Most már alig látszik, hogy nincs ott fű! 🙂

Há' nem? De! Ugye?!

Há’ nem? De! Ugye?!

Kertrendezési és kertszépészeti kérdésekben tanácsadás ugyanitt! 😀

Idei kertészkedős tervezet

Minden tavasszal végig járom a kertem, hogy mi megy és mi maradt. Idén a téli hidegek ellenére szinte minden megmaradt.

Ami a leghihetetlenebb, az mégis az, hogy a kardvirág hagymája tényleg nem fagyálló. Tavaszra pépes trutyivá változott. Na mindegy.

És az is jóhír, hogy az állítólag első néhány télen fagyérzékeny japán juhar nem fagyott ki a mínusz 21 fokban. 🙂

A leltárból elég is ennyi. Lássuk az idei terveket!

1. Csillagászati tudás továbbfejlesztése: Nap, Hold és Föld önálló felismerése, csillagok és repülők közötti különbségek felismerése (pl: a repülő is világít, és mégis van szárnya… stb.)

2. A füvünk lelki kiegyensúlyozottságának javítása mesterséges ajzószerekkel, valamint a “gyep” rendszeres eláztatása.

Fenti gondolatok tömör összefoglalása:

3. Medence-projekt újraindítása csődvédelemmel.

4. Süni víztől való félelmének elűzése. Caruso style úszás (ejtsd: karúszó) elhagyása a térdig érő vízben. 🙂

Reméljük a legjobbakat, legalább az elhatározás már megvan bennem. 🙂

Őszi füvesítés körtechnológiával

Többszöri füvesítési felsüléseim sem vették el a kedvem, mert ugye elméletben már nagyon tudok füvet vetni, növeszteni, vágni…

Meg az ufók is léteznek elméletileg, ugye. Ha valaki nem tudja, hogy a kertben 2 hónapig egy medence volt, az megerősítést is nyerhet az iménti feltevéshez a lenti képet látva.

Szóval Sünikével felástuk a kört: Én ástam, Süni markolózott, sárosodott.
Aztán gereblyéztünk: Én gereblyéztem, Süni markolózott, sárosodott.
Aztán vetettünk magokat: Sünikének megmutattam, hogyan kell egyenletesen kiszórni; ő kis kupacokat vetett, de azokat egyenletesen. 🙂
Betapostuk a magokat: Én tapostam, ő meg rohangált, ugrált, sárosodott, magosodott. 🙂

És vártunk. Egy hét, két hét…

Három hét…

Létrejött a fű-ovi hangyás vándorcirkusszal. 🙂

Ha ez jól sikerül, akkor minden évben oda fogom felállítani a medencét, ahol a legtöbb a tarack. 🙂

Számolás:
11 x 14 m kert = kb. 150 nm
3 m-es átmérőjű medence alapterülete = ernégyzetpí = 7 nm

Körtechnológiás, teljes körű 🙂 újrafüvesítés: legalább 21 medenceszezon, azaz 21 év.
Egyelőre úgysem terveztünk költözni… 😀

Szerződéskötés a kisvakonddal? Krtek agreement?

 

DEFINÍCIÓ:
A külfejtés (külszíni fejtés) a szilárd ásványi nyersanyagok kitermelésének az a módja, amelyhez a hasznosítani kívánt ásványi nyersanyag feletti, úgynevezett fedő kőzeteket teljesen eltávolítják. Külfejtésnek hívják magát az ilyen módszerrel termelő bányát is, illetve annak bányaudvarát (a karriert) is.
A külszíni fejtés jelentősen és hosszú távon átalakítja a természeti környezetet, ezért csak környezeti hatástanulmány alapján engedélyezik, a bányavállalatot pedig kötelezik a leművelt területek valamilyen, előre meghatározott állapotba hozására. (Forrás: Wikipédia)

KÉRDÉS:
Na most, akkor. Köteleznem kellene a vakondunkat, hogy a “leművelt területeket egy előre meghatározott állapotba hozza”?  😀
És egyébként is, környezeti hatástanulmányt sem kaptam még! 😀

Helló szomszéd! – Szösszenet

Egyik nap éppen a kertet rendezgettem, gazoltam, nézelődtem, hogy melyik cserje hogyan bírja a kiképzést, mikor a második szomszédunk (szintén Józsi) átsétált hozzánk a telek végénél.
Kisebb elégedettség lett rajtam úrrá, hogy minden rendben van a növényekkel, és hogy egész csinos most a kert, és összességében még a füves rész sem feltűnően ronda.
Aztán ez az érzés hamarosan elmúlt…

Józsi szomszéd bekukucskált a kertünkbe, arcán eltitkolni próbált megrökönyödés látszott, majd a köszönés után ez a mondat hagyta el a száját:

“Mondd meg Józsinak, hogy szívesen kölcsönadom a rotakapámat, ha felakarja ásni a kertet!”

Tehát megint csak magammal sikerült elhitetnem, hogy nem is olyan gáz a fű… 😦

Erről az jut az eszembe, mikor az anyuka a geometriailag tökéletesen kockafejű gyermekének buksiját egymásra merőleges mozdulatokkal simogatja, és közben azzal nyugtatja gyermekét, hogy “Ne sírj, drága, nem vagy kockafejű!” 🙂

Másrészt ilyen jóindulatú és egyben nagyon könnyelmű felajánlást csak olyan valaki tehet, aki még nem olvasta a füvesítésről szóló sztorimat, ahol ugyebár a rotakapa elég rosszul járt…

Megjegyzés:
Imádom a szomszédainkat! Tényleg nagyon jófej mindegyik!
És miután az általános iskolai és gimnáziumi éveimet a Józsi szomszédommal teljesen egyező nevű osztálytársam (anno N. József kiskorú) általam történő szivatása tette teljessé, okozva ezzel nekem és sok osztálytársamnak boldog perceket, még jobban bírom a szomszédomat is! 😀
Azt meg, hogy finoman fogalmazva is van mit javítani a gyepünkön – még ha a szívem mélyén mindig is szépnek látom -, azt én is beismerem. 🙂

%d blogger ezt szereti: