Posts Tagged ‘babérsom’

Japánkerti tapasztalatok – eszetlen kertészkedés

Nem tudtam, mondom, nem tudtam.
Mert ugye a japán juhar az acer palmatum. De milyen? De milyen?

Képzeletemben (és az Auchan kerti újságban megjelent fotón) ez a kis fa bordón lengeti leveleit, csodaszép és nem zöld.
Persze erre elrohanok az Auchanba, veszek egy szép megtermett, 180 cm magasra ágaskodó példányt.
És akkor kérdezem megint: De milyet? De milyet?
Acer palmatum ‘Katsura’, érted?
Mi az a  Katsura? Ki az a Katsura?
Valami agresszív, sárgaöves, japán nindzsa, aki hosszú szamuráj kardjával minden suhintásnál azt mondja: BÁNDZÁJ! (1:42-nél)

Esetleg japán kacatok tárolására szolgáló sárga láda.
Nem hiszed el. – mondom Jocinak – Sárgát vettem, vazze, sárgát, ami évközben zöld! 🙂  

Kárpótlásul a tarka babérsomnál nem nyúltam mellé, persze a szárazhegyi Anulu számára tartogatott azért még meglepetéseket a jövő.

Kell még valami, mer’ ugye, két növényből nem lesz japánkert. 🙂

Baumaxos kóválygás közben csapott belém a felismerés villáma: Azálea, azálea kell nekem!
Vettem kettőt, narancs és piros virágút. Jelenleg van: piros színű (eredetileg narancs) és egy rózsaszín (eredetileg piros).
Ja és arról ne is beszéljünk, hogy rettentő nagymértékben hiányos lexikális tudásom miatt az azálea nálam télálló. Persze, hogy nem az. Csak ha ezt meg ezt teszed, meg ilyen meg ilyen éghajlaton. Amiből ezt meg ezt nem teszem, és nem vagyok ilyen meg ilyen éghajlaton.
Mentsük a menthetőt, cserepestűl süllyesztettem a földbe. A cserépben méregdrága rhododendron föld csücsül, mert nem volt kiírva az ára. Skót szívem megszakadt a pénztárnál. 🙂

És most jön a magyarosított japánkert:
Néztem a még nem nyíló azáleákat, a babérsomot meg Katsura mestert. Megállapítottam, kell még ide valami virág. Vettem rózsaszínű és kék nefelejcset, és ültettem ixia hagymákat. (Utóbbiról nem tudok semmit, de jól nézett ki a fotó a zacskón és AKCIÓS volt. 😀 )

Kirobbantottam természetesen a füvet a japánkert területéről, és terveztem, hogy veszek kérget a tetejére. Ez elmaradt a mai napig.

Sárgászöld Katsura mester mögé azóta muszáj voltam venni egy vörös ágú somot, hogy akkor már legyen valami bordós is a háttérben, hamár a japán juhar nem az.

Így majdnem kész voltam, már csak a kéreg hiányzott. Legbelül azonban éreztem, hogy nem teljes a kép, kell még valami…

Húsvét előtti szombat reggel a teljes területet feltúrta egy vakond. Na, most éreztem, hogy – Anulu-Papu-Mamu-, elkészült a valaha látott legretardáltabb japánkert a földön.

Sünike teleszúrta fadarabokkal a feltúrt földet, mondván, hogy kerítést csinál… 🙂 Eltávolítottam a kerítést, visszatapostam a romokat.

És minden remekmű megérdemli, hogy megkoronázzák. Egy apró, a kert jellegére utaló kiegészítőt készítettünk Sünivel még a megvalósítás előtt, amit most beillesztettem a megfelelő helyre.

Íme a japánkertem. Nem ér röhögni. Nekem tetszik. 😀
Anulu

Reklámok
%d blogger ezt kedveli: