Paradicsomos csirkemell

Süni megkért, hogy írjak neki receptkönyvet, mert nagyon szereti a főztöm. Már amikor főzök… Sokan tudják vagy tudják, csak nem sejtik, hogy inkább csiszolok és lazúrozok kerítést hétvégén, minthogy beálljak a konyhába fecsérelni az időmet. Szoktam mondani, olcsóbb egy pizza, mint az órabérem, ha kerítésfelújítok, barkácsolok vagy kertészkedek.

Miután én nem vagyok egy gourmet -12 év menzakoszt, 4 év kollégium-, így k*rva gyors és egyszerű recepetek fogok megosztani a blogon.

Nem, nem járok piacra, kommersz bolti cuccal nyomom. Na de az a nagy cucc, ha így is finom, nem? 😀

Akkor jöjjön az első recept, amiből az éleseszűbbek kitalálhatják, hova járok vásárolni.

Hármunknak elég:

  • 60-70 dkg csirkemell, melyet fél centis csíkokra vágok úgy, hogy a csikremellet hosszanti irányban szeletelem

Pác:

  • 1,5 dl étolaj vagy ki mit szeret,
  • két kínai (brutál nagy) vagy 4 magyar (kellemesen csökött) fokhagyma gerezd összenyomva
  • Aldis provanszi fűszerkeverék (tekerős kivitel, ami azért jó, mert nincsenek benne faág méretű fűszerdarabok), ebből nyomatok rendesen
  • 1 púpos teáskanálnyi Aranyfácán paradicsompüré konzervből (csak ebben bízz, ehhez ragaszkodom, mert a szar paradicsomkonzerv elcseszi az egészet) Amúgy mehet még egy kanál is, ha bírod a paradicsomot
  • Aldis borskeverék, szintén tekerős kupakkal, ebből 3-4 tekerés
  • Só, de mennyi? Hát, mondjuk 1 kávéskanálnyi vagy 1,5.

Ezt mind jól elkevered, beledurrantod a csmellet, kavargatod, hogy mindenhova jusson.

Forrósítsd meg az egyik nagy, teflonos (ikeás) serpenyődet, tedd bele az olajos pácban úszó csirkemell darabokat egyenként. Süsd mindkét oldalát pirosra.

Közben egészségre káros, sült krumplit készíthetsz. Mi aldisat ettünk, ugye. A krumpli és a hús kb. azonos idő alatt lesz meg, de általában a húsra várunk egy kicsit a végén.


Desszertnek 2-3 km futás vagy 1,5 méter kerítésfelújítás javasolt!


Jó étvágyat! 😉

Reklámok

Milyenek ezek a férfiak…

Több dolog is van az életemben, amit el kell viselnem a boldog házasság érdekében. Mit kell kiállnom, hát itt a lista:

  • Joci összehajtogatott takarója mindig rálóg az ágykeret peremére
  • Joci a bögrék fülét nem mindig teszi ugyanabba az irányba (bezzeg a kávéscsészékét igen, pedig azt pont egymással szemben, két sorban kell)
  • Joci a termosztát ajtaját nem csukja fel
  • Jocit nem zavarja, ha az ágytakarón kilátszik a cetli

A maga nemében mindegyik borzasztó, de így együtt! 😀

Ezek a férfiak… 😀

A kert és a macska esete

Azt gondoltam, hogy idén nem lesz sok dolog a kerttel, hiszen már épp kezdett “beállni”, mint Pista bácsi.
Nyilván nem vezettem le, hogy az a két cuki gizscica, akik a családunk részévé váltak, kegyetlen pusztítók is egyben. Csak ezt az arcukat szeretnivaló, szőrős álcával fedik el, és hangos dorombolással olvasztanak minket vajjá.

Jófejségüket az is bizonyítja, hogy nem a bútorokon élezik a körmüket… hanem a kedves, kis gyümölcsfáinkon. Még reménykedek, hogy menthetőek…

Almafa. Nem akarok róla beszélni. 🙂

 

IMG_5837

Barackfa és egy, a nevét és arcát elhallgatni kívánó macska, aki mellesleg tolvaj is. A labda és kertben talált rikitó színű úszó nem a mienk.

Ezen felül tavaly történt egy kis baleset, mely miatt a fél utca kertvége lángolt. Leginkább a mienk. Egy tujánk megnyúvadt. Szerintem nem mutat jól, így egy kiásás is vár rám, ojeee. 🙂

Szárazhegy jól ég. 🙂

Mindenki olyan macskát szeretne, amelyik nem kakil, és ha ez nem megoldható, legalább ne otthon végezze a dolgát. Hát, hogy is fogalmazzak… Ezek a kegyetlenül cuki (milyen szép összetétel!), szőrös négylábúak annyit esznek, hogy mindenki kap a kaksiból 1000 négyzetméteren. Jut is, marad is. Így a kert bizonyos részei aknamezővé váltak.

A magaságyást próbáltam menteni, naivan letakartam ponyvával. A széle viszont…., hagyjuk…

IMG_5845

Hagyjuk.

A két parcella, ami a beálló mellett van, még sosem volt kertészetileg kész. Nem találtam meg azt a növénytársulást, ami megmarad és tetszik is. Most még messzebb kerültem a megoldástól, mert ez a legsűrűbben aknásított rész.

Szerencse, hogy nincs szaga a képnek… 🙂

Tegnap kimentem kigereblyézni a csomagokat. Épp egy nagyobb földkupacot egyengettem, mikor olyan penetráns bűz csapott orrba, hogy majdnem hanyatt vágódtam. Miután visszanyertem az eszméletemet, keresni kezdtem a szag forrását. Közel 100%-os bizonyossággal megállapítottam, hogy a mellettem oly kedvesen kuporgó, semmibe révedő macska lehet az elkövető. A gyanú bebizonyosodott. Miután földet kapart a briósára, otthagyott. Ekkor jutottam arra a döntésre, hogy erre napra pont eleget aknamentesítettem, és egy jó tűzszerésznek jár a pihenő.

Amúgy a magaságyást hamarosan aktiválom idegen neveltetésű palántákkal és némi répa-, petrezselyem- és fűszermaggal.

A macsákat pedig képzésben fogom részesíteni, hogy nem szabad beletojni az ágyásba. Úgy gondolom, nagyon jó esélyem van, hogy meggyőzöm őket jól artikulált, lassan elmondott, szép szavakkal. Esetleg kihelyezek majd kakiló macska képeket áthúzva. Hmmm, szerintem menni fog. 😀 😀 😀

Kertészkedjetek világ népei és macskái!

Azért vannak szép dolgok is. 🙂

 

IMG_5846

És a sziklakert, amit nem hívunk sziklakertnek. 🙂

Szuper kezdeményezés! Nyitott műhely!

Bérelhető műhelyt hoztak létre Budapesten, ami természetesen több, mint szimpla műhely. Ez egy közösség is, hiszen rengetegen közreműködnek benne, vannak tanfolyamok és segítők is. Teljesen felvillanyozott a hír. Micsoda lehetőség barkácsőrülteknek! Aztaaaaa! 🙂

Van weboldaluk és facebook oldaluk is!

Ha valaki kipróbálta már, megírhatná nekem, milyen volt! 🙂

Szerintem egy tanfolyamot kérek húsvétra, névnapra, szülinapra, karácsonyra…. 🙂

Lagzi nem volt, jön a tavasz

Mondhatnám, hogy az ősz és a tél főleg macskás volt, hiszen a kertben nem volt semmi dolgom. Na jó, az ünnepek kapcsán feldíszítettük a fenyőfánkat, ami évek alatt több, mint 6 méter magasra nőtt. A projekt korántsem volt egyszerű. A háztartási létránk 1,5 méter magas, én 1,7 m vagyok, Joci 1,9 m. Még ha egymás nyakába állunk a létrán, akkor is hibádzik majd egy méter, hogy a ledsor végét feltegyük a fenyőfa tetejére. DE! Megoldottuk! Joci felállt a létrára, én Joci fejére, Süni pedig az én fejemre. Végül a kisteraszról létráztunk, Joci felment a létra tetejébe, és gereblyével felhelyezte a fenyő csúcsára a ledsor végét, melyre hurkot kötöttem. A szép az volt, hogy két ledsort tettünk fel, egy színest és egy sárgást. Felhelyezés után bedugtam a világítást, és kiderült, hogy az egyik nem mindenhol világít, de főleg a fenyő csúcsán nem. Próbáltam áramot gereblyézni a szerkezetbe, de miután majdnem fennragadt a zárlatos szakasz mellett gereblye is, inkább befejeztem a cirkuszi számot. Természetesen mikulássapka volt rajtam végig. 😀

miku

Itt már a talajmenti miunkálatok láthatóak…. 😀

A kellemes, ünnepi hangulat meghozta a nem várt eredményét is…

A macskák nagyon jól érezték magukat odakint, a díszfenyő közelségében. Mint utólag kiderült oly romantikus légkört sikerült gerjesztenünk a foltokban világító díszfénnyel, hogy Csíkos kiscicánk mára kiscicákkal van megtöltve. (Joci szerint ez nem biztos, pedig de.)

Az állatorvos tavaly azt mondta, hogy várhatunk az ivartalanítással, mert a téli hidegek kitolják a tüzelést tavaszra. Ráérünk január végén intézkedni ezügyben. És tényleg, most már ráér. 😀

IMG_5357

Már tudja, hogyan lesz a kiscica…

Úgyis beleőrültem a bútorfelújítás-festés-készítés-kárpitozás hobbitémakörbe, így elhatároztam, hogy kicsi Csíknak készítek szülőszobát kisszekrényből. (Ha névjegykártyát készítenék magamnak, ráírhatnám már ezt is: macskaszülőszoba-készítő. Biztos lenne rá igény.) Amúgy meg ha a csodás szülőszoba ellenére a szomszédba ellik, akkor nyilván nekünk semmi közünk nem lesz a kiscicákhoz… 😀

Süni természetesen nagyon örül a hírnek, mellyel kapcsolatban az első kérdése az volt, hogy vajon a kiscicákra megkapjuk-e a CSOK 10+10 milliós támogatását? 😀

Magaságyi agresszió

Annak ellenére, hogy kétszer elverte a jég a magaságyást, termett paradicsom és főleg poloska idén. A természeti csapások miatt kiléptem a féltő gondoskodás – művelt kert – kártevőirtás háromszögből, és “engedtem, hadd menjen”. Szárazhegyi bájóvörkz (ejtsd: bioworks) projekt lépett életbe.

És milyen igaz az, hogy aki sokszor kap verést, az agresszív lesz! A paradicsom félelmetesen ömlött ki a magaságyásból, benyomult a virágok és fű területére is. Laci barátunk, már féltett minket, hogy ilyen agresszív paradicsomot tartunk. Már-már azt vizionalizálta, hogy egy éjjel életünkre törnek a növények. 🙂

Tőből leharapom a lábad!

Angry tomatos

Mivel a paradicsomok nem lettek túl finomak (vigyázat nyomokban poloskát, illetve poloskaaromát tartalmaznak), úgy döntöttünk, hogy inkább a cserepes macskatermesztésre állunk át. 🙂

Végre egy sikeres projekt! 😀

Végülis most hétvégén  kiirtottam a paradicsomot, melyet élve és végtagvesztés nélkül megúsztam. 🙂 Jövőre újrakezdés! A macskákat szét kell ültetnem, mert nagyon nagyra nőttek és bosszantóan rendetlenek együtt. 🙂

 

Jelentem, megmacskultunk. :)

Ráadásul duplán. Illetve meg is bolhultunk, azt is duplán. 😀

IMG_5024

Foltos és Csíkos, avagy Boci és Kistigris.

Foltos fiú, ő a bátrabb, dorombolósabb. Felfedez mindent, vagyis felfedezne, ha nem rohangálnánk utána, hogy rászóljunk:  NEM SZABAD!! Igazi pernahajder.

Csíkos tutira tudja magáról, hogy igen szemrevaló kislány, és ennek megfelelően viselkedik. Mindenkire fúj és nem nagyon lehet simogatni, nincs dorombolás, majd ha egyszer kiérdemeljük, talán lesz egy kis mérsékelt purrogás. Igazi seggfej macska lesz belőle, de én már most bírom.

Egész napjuk egymás szétharapdálásával és hirtelen lemerülést követő alvással telik. Imádnak egymással játszani, bár most már kezd a lábunk is célponttá válni… 🙂

Ezennel létrejött a macska kategória  a blogon. 🙂

%d blogger ezt kedveli: