Szuper kezdeményezés! Nyitott műhely!

Bérelhető műhelyt hoztak létre Budapesten, ami természetesen több, mint szimpla műhely. Ez egy közösség is, hiszen rengetegen közreműködnek benne, vannak tanfolyamok és segítők is. Teljesen felvillanyozott a hír. Micsoda lehetőség barkácsőrülteknek! Aztaaaaa! 🙂

Van weboldaluk és facebook oldaluk is!

Ha valaki kipróbálta már, megírhatná nekem, milyen volt! 🙂

Szerintem egy tanfolyamot kérek húsvétra, névnapra, szülinapra, karácsonyra…. 🙂

Reklámok

Lagzi nem volt, jön a tavasz

Mondhatnám, hogy az ősz és a tél főleg macskás volt, hiszen a kertben nem volt semmi dolgom. Na jó, az ünnepek kapcsán feldíszítettük a fenyőfánkat, ami évek alatt több, mint 6 méter magasra nőtt. A projekt korántsem volt egyszerű. A háztartási létránk 1,5 méter magas, én 1,7 m vagyok, Joci 1,9 m. Még ha egymás nyakába állunk a létrán, akkor is hibádzik majd egy méter, hogy a ledsor végét feltegyük a fenyőfa tetejére. DE! Megoldottuk! Joci felállt a létrára, én Joci fejére, Süni pedig az én fejemre. Végül a kisteraszról létráztunk, Joci felment a létra tetejébe, és gereblyével felhelyezte a fenyő csúcsára a ledsor végét, melyre hurkot kötöttem. A szép az volt, hogy két ledsort tettünk fel, egy színest és egy sárgást. Felhelyezés után bedugtam a világítást, és kiderült, hogy az egyik nem mindenhol világít, de főleg a fenyő csúcsán nem. Próbáltam áramot gereblyézni a szerkezetbe, de miután majdnem fennragadt a zárlatos szakasz mellett gereblye is, inkább befejeztem a cirkuszi számot. Természetesen mikulássapka volt rajtam végig. 😀

miku

Itt már a talajmenti miunkálatok láthatóak…. 😀

A kellemes, ünnepi hangulat meghozta a nem várt eredményét is…

A macskák nagyon jól érezték magukat odakint, a díszfenyő közelségében. Mint utólag kiderült oly romantikus légkört sikerült gerjesztenünk a foltokban világító díszfénnyel, hogy Csíkos kiscicánk mára kiscicákkal van megtöltve. (Joci szerint ez nem biztos, pedig de.)

Az állatorvos tavaly azt mondta, hogy várhatunk az ivartalanítással, mert a téli hidegek kitolják a tüzelést tavaszra. Ráérünk január végén intézkedni ezügyben. És tényleg, most már ráér. 😀

IMG_5357

Már tudja, hogyan lesz a kiscica…

Úgyis beleőrültem a bútorfelújítás-festés-készítés-kárpitozás hobbitémakörbe, így elhatároztam, hogy kicsi Csíknak készítek szülőszobát kisszekrényből. (Ha névjegykártyát készítenék magamnak, ráírhatnám már ezt is: macskaszülőszoba-készítő. Biztos lenne rá igény.) Amúgy meg ha a csodás szülőszoba ellenére a szomszédba ellik, akkor nyilván nekünk semmi közünk nem lesz a kiscicákhoz… 😀

Süni természetesen nagyon örül a hírnek, mellyel kapcsolatban az első kérdése az volt, hogy vajon a kiscicákra megkapjuk-e a CSOK 10+10 milliós támogatását? 😀

Magaságyi agresszió

Annak ellenére, hogy kétszer elverte a jég a magaságyást, termett paradicsom és főleg poloska idén. A természeti csapások miatt kiléptem a féltő gondoskodás – művelt kert – kártevőirtás háromszögből, és “engedtem, hadd menjen”. Szárazhegyi bájóvörkz (ejtsd: bioworks) projekt lépett életbe.

És milyen igaz az, hogy aki sokszor kap verést, az agresszív lesz! A paradicsom félelmetesen ömlött ki a magaságyásból, benyomult a virágok és fű területére is. Laci barátunk, már féltett minket, hogy ilyen agresszív paradicsomot tartunk. Már-már azt vizionalizálta, hogy egy éjjel életünkre törnek a növények. 🙂

Tőből leharapom a lábad!

Angry tomatos

Mivel a paradicsomok nem lettek túl finomak (vigyázat nyomokban poloskát, illetve poloskaaromát tartalmaznak), úgy döntöttünk, hogy inkább a cserepes macskatermesztésre állunk át. 🙂

Végre egy sikeres projekt! 😀

Végülis most hétvégén  kiirtottam a paradicsomot, melyet élve és végtagvesztés nélkül megúsztam. 🙂 Jövőre újrakezdés! A macskákat szét kell ültetnem, mert nagyon nagyra nőttek és bosszantóan rendetlenek együtt. 🙂

 

Jelentem, megmacskultunk. :)

Ráadásul duplán. Illetve meg is bolhultunk, azt is duplán. 😀

IMG_5024

Foltos és Csíkos, avagy Boci és Kistigris.

Foltos fiú, ő a bátrabb, dorombolósabb. Felfedez mindent, vagyis felfedezne, ha nem rohangálnánk utána, hogy rászóljunk:  NEM SZABAD!! Igazi pernahajder.

Csíkos tutira tudja magáról, hogy igen szemrevaló kislány, és ennek megfelelően viselkedik. Mindenkire fúj és nem nagyon lehet simogatni, nincs dorombolás, majd ha egyszer kiérdemeljük, talán lesz egy kis mérsékelt purrogás. Igazi seggfej macska lesz belőle, de én már most bírom.

Egész napjuk egymás szétharapdálásával és hirtelen lemerülést követő alvással telik. Imádnak egymással játszani, bár most már kezd a lábunk is célponttá válni… 🙂

Ezennel létrejött a macska kategória  a blogon. 🙂

A lúzerkedés szórakoztató

Még akkor is, ha már tavaly eldöntöttem, hogy idén nem leszek akkora lúzer, mint tavaly.

Vigyázz, hogy fogalmazod meg vágyaid, kívánságaid, mert végülis, bejött a fenti mondat!

Sokkal nagyobb lúzer lettem idén, mint tavaly. Azontúl, hogy a kertet elverte a jég, nem hittem, hogy lehet még lejjebb. Ekkor elhatároztam, hogy mostantól bio és önállóan nevelkedő paradicsomot és paprikát fogok termeszteni, mintegy kísérleti kertként. Laci, akitől a palánták nagy részét vettem, elmondta, hogy a paradicsom kihajt arról a kis csonkról is, amit a jég meghagyott. Hiszitek vagy sem, tényleg kihajtott! Mit kihajtott, bedzsungelesedett! Persze a paprika elsatnyult, de ezt a lúzerlistámra írtam, és továbbléptem. Épp Béla érdeklődött, hogy mi újság a kertemmel, mikor az országos és helyi júliusi zivatarok pont úgy lettek megszervezve, hogy ne csak egyszer kapjunk a jóból.

Terveztem, hogy feldobom a blogra a paradicsomdzsungelt, de Pató Pál bebukta. Újabb zuhé és jég. Ennyi. Köszi a tapsot! A virágokat helyben fogyasztom! 😀

IMG_4849

Még látszik a dzsungeles múlt… darabokban…

Na jó, a viccet félretéve, egy komolyabb probléma megoldására is sor került. A Muskátli. Ez az egyetlen virág, aminek a lelki életére még nem annyira éreztem rá, de minden évben lelkes földtúróhoz méltón beültetem velük a terasz ládáit. Tápoldat, kevés víz, sok víz, szeretgettem, szídtam őket, sose volt jó. Idén 50%-os volt a siker. 4 ládából a két szélső tündökölt. 1 méteren 8-10 virágbuzogány, csodás rózsaszín és piros.  A két középső satnya és virágtalan. Elhatároztam, hogy egy szintre hozom a virágokat. Mivel a téma komoly, ahogy előbb is jeleztem, még kuncogni is tilos. A megoldás itt is az égből jött, ahogy sejthető volt, íme:

IMG_4830

IMG_4847

Tök egyformán csapzott mind. Egy szintre hozva. 🙂

Jó hír!

IMG_4870

Létezik akkora méretű eper, amit 2×20 perc jégeső sem pusztít el. 😀 (Lásd még: epres tictac)

Ui: Azóta grilleztünk, hogy feledjük a rossz idő okozta lelki traumát, de a szenet nem tudtuk begyújtani. Viszont a kellemes füstszag megvolt a frizuránkban, ruháinkban, ojeee. 🙂

Mirelit kert

Idén nem kell a gombásodás miatt aggódni…

IMG_4710

IMG_4711

IMG_4712

IMG_4709

IMG_4707

IMG_4713

Hol lehet ilyenkor paradicsompalántát kapni? Na és kisbarackokkal teli barackfát? Áááááááááúúúúúúúúú!

Palánták betelepítve

Idén szentendrei cuccal (vesd össze: elitosztag) erősítjük a saját palántaállományt (vesd össze: nyomornegyed). Laci kollégám nagy kertész, így palántát is tőle vettem. Ő még hisz a holdnaptárban, ezért kiadta a parancsot, hogy hétfő lesz ültetésnap. Én szót fogadtam, tegnap helyére tettem őket.

IMG_4679

Hiába fotóztam közelebbről, ez még mindig nyomorult kicsi. Hátrébb a szentendreiek… 🙂

IMG_4677

Miből lesz a cserebogár? Ebből már nem, ez madáreledel lett. 🙂 Fincsi, mi? Van egy jó receptem, ha kell valakinek… 😀

csigák is újra támadnak. Tegnap 25 db-ot küldtem át a reggeli charterjárattal  a szántóföldre. 🙂

Amennyiben az idei év sem sikerül, akkor Lacira fogom az egész buktát, no és a holdnaptárra. Tutira nem az én hibám lesz. 😛 😀

%d blogger ezt kedveli: