Archive for the ‘Singer klub’ Category

Klónok támadása

Régóta… hónapok óta titkolom, hogy mit tettem. Újra klónoztam Jóságmacit, Macika testvérért kiáltott. 😀 😀

Mint két tojás. 😀 Süni Macikutyának nevezte el. 😀 Jobb oldalon Macika, bal oldalon Macikutya.

Süni néhány intő begyűjtése után megtáltosodott, és ő lett a legjobb gyerek az osztályban (én átmeneti üzemzavart sejtek), úgyhogy Jóságmaci meglátoghatta egyre növekvő, súlyosan fogyatékos klóncsaládját. 😀 Mondanom sem kell, hogy Macikutyán is tilos röhögni.

20140503-200000.jpg

Örömteli pillanat volt nekünk, hogy Jóságmaci újra nálunk járt. 😀 Jóságmacit nem kérdeztük, hogy örült-e. 😀

Legománia

A farsang már rég elmúlt, de csak most írok róla. Ez azért van, mert megint(még mindig) hobbitúltengésben szenvedek, na azért mégsem szenvedek, csak az időm kevés.

Süninek a tavalyi űrhajós jelmezét túlszárnyalni nem egyszerű feladat, ezért nem is ez volt a cél. Valami olyat kerestünk, ami Süninek tetszene. Így a legománia vonalán maradtunk, és legoembert csináltunk a gyerekből.

IMG_3558[1]

A prototípus is idiótán vigyorog.

IMG_3557[1]

A cucc.

Sok előkészületet annyira nem igényelt, mert nem volt rá idő. 😀 Nagyjából nettó 3 délután alatt dobtuk össze a jelmezt, természetesen Süni is segített elkészíteni.

IMG_3559[1]

Az első lépések.

Reménykedtünk az iskolai jelmezversenyben, hogy nyerhet valami kis csekélységet a gyerek, de egy kályha valamint egy TV a távirányítójával letaszította a trónról. 😀 Aztán  beneveztünk a lego hivatalos jelmezversenyére is, de ott sem értékelték a művünket. Emelt legofejjel viseltük a nemnyerést. 😀

A jelmezt a legjobban úgy tudnám meghatározni, hogy élményjelmez. Bazi nagy élmény volt levenni szegény gyereknek. Ez abból is adódott, hogy a fejen kivágott szemek nem estek egybe Süni szemének helyével. Néha még a haja is kilógott a szeméből! 😀 Ő a sötétségtől, én a röhögéstől nem láttam. 😀 Végül a legofej száján nézett ki, de ettől természetellenes fejtartása lett a jelmeznek. De sebaj, mert a legolábbal is nehezen lehetett menni cserébe (átéreztük a legoemberek összes nyomorát, vagy még többet is). Mikor Süni felment az iskolai színpadra, nem bírtam lefotózni, mert úgy botorkált szegény vakon, nehezen használható lábaival, hogy azon aggódtam, minnyá elzakózik. Szerencsére ilyen nem történt, viszont fénykép sem lett, csak otthon. 😀

photo 5

Happy legoman 🙂

Sokkot kapott a varrógépem is attól a nagy megtiszteltetéstől, hogy legolábat varrhatott, ezért szervizeldébe ment. Aggodalomra azonban semmi ok, mert Süni készített egy cserekészüléket!

IMG_3578[1]

Méretéből adódóan apróbb munkákra alkalmas csak… 🙂

Már most tudom, hogy túl hamar lesz megint február… 😀

Maci-poszt

Az az igazság, hogy totál bepörgettem magam mindenfélébe, ami kreatív, alkotós hobbi. Olyannyira sikerült ezt kiviteleznem, hogy aludni se tudtam attól a sok dologtól, amit hirtelen csinálni szerettem volna. Végül gyöngyfűző tanfolyamra mentem, aztán bőrékszer készítését próbáltam ki, aztán üvegékszert. Aztán végignéztem a youtube összes “tatting-es” videóját, mert mielőtt meghalok, a hajóscsipkét is mindenképpen ki kell próbálni. Szóval ilyen őrültségek járnak a fejemben, és akkor még az epoxigyantás fröccsöntést nem is mondtam. Mindemellett kell fa cuccokat is barkácsolni, mert anélkül nem élet az élet. Na ugye, hogy ugye. Azon már meg sem lepődtem, hogy rám tört a macivarrási láz.

Süni a suliban megkapta egyik hétvégére az osztály plüssállatát, Jóságmacit, mert állítólag jól viselkedett azon a héten. A maci annyira cuki volt, hogy kitaláltam lemásolom, és macinagyhatalom leszünk. Az mackót lerajzoltam, anatómiailag helyes egységekre (fej, kar, láb, fül, orr) bontottam. 🙂

Eredeti Jóságmaci

photo (38)

photo (39)

photo (40)

A maci napokig készült. Persze sose csináltam még ilyet, ezért totál elszabtam az egészet, már a macidarabok varrása közben is fel-felröhögtem. Néha Joci is beszállt, de csak a röhögésbe. 😀

Fejjel lefelé fordítva is vicces. (Nem direkt, csak nem tudom megfordítani)

Az első nagy állomás az volt, mikor elkészült a macitest. Csodás kis termet, arányos formák – ez jellemezte Jóságmacit. Na, ezt nem annyira sikerült átültetni a klónba, de szerettük. 😀

A jobb kar folyamatosan jelentkezik. 😀

Az első igazán harsogós röhögés akkor tört ki belőlem, amikor a fejét kezdtem el összeállítani szegény nyomorultnak. Már a homloklebeny elkészültekor érezhető volt, hogy itt valami fejlődési/varrási rendellenességről lesz szó, melyet mackópajtás egész életén át viselni fog. Süni szociálisan annyira érzékeny, hogy megtiltotta, hogy röhögjünk Jóságmaci elcseszett klónján.

Nagy problémát jelentett a megfelelő maciorr és maciszem beszerzése is. De mindenki megnyugtatására mondom, ha nem állsz túl jól anyagilag, akkor maciorr-hitelt is kérhetsz. 😀

maciorr hitel

Végül Macika (Süni így nevezte el) utolsó simításai következtek: lett szeme, orra, és kézzel felvarrtam a kialakult fejet a hozzá képest apró testre. Egy kis selyemszalagot tettem a maci nyakára, ha véletlenül tükörbe nézne, legyen mivel felkötnie magát hogy eltakarjam a kézi varrás nyomait.

Íme:

photo (43)

Süni nagyon örült neki, bár neki is feltűnt az, hogy a klón egyáltalán nem hasonlít a Jóságmacira, de így is szerette. Kérdeztem tőle, hogy be szeretné-e vinni a suliba megmutatni? Süni azt válaszolta, hogy nem, mert kicsúfolnák szegény Macikát. 😀 😀 😀 Majd közölte, hogy ennek a macinak bizony elsőbbségadás kötelező tábla alakú feje van. Süni elkezdett játszani legújabb barátjával, Macikával, majd megkérdezte: Anya, szerinted elvihetem Macikát motorozni? (Süni egy motor matchboxra szerette volna felültetni Macikát.) Erre Joci csak ennyit mondott röhögve: Persze, vigyed, hadd örüljön, szegény, úgyis van elég baja… 😀

Közérdekű információ:
A mackó sorozatgyártása bizonytalan ideig felfüggesztve. 🙂

Energetikailag

Anya, már egy hetet jártam suliba! – dicsekedett Süni. És ezalatt az egy hét alatt sok élmény történt. Velem is. Akkora jófej voltam, hogy elvállaltam, hogy az osztályterem függönyeit megvarrom. Már napok óta varrok. 🙂

A szülői értekezletről csak annyit, hogy volt olyan szülő is, aki problémázott a fekete tornanadrág színén, mert nem helyes energetikailag lezárni ilyen kis gyerekeket feketével.

Így az osztályfüggöny narancsos lesz.

photo (70)

Energetikailag rendben, a Paksi Atomerőmű ajánlásával. 🙂

A patentot nem a függönyhöz vettem, de nem bírtam ki, hogy el ne mondjam, mit kérdezett Süni, mikor meglátta.
– Anya, matchboxhoz vettél felniket?! 😀

Süni suliba megy

És eljött az első sulikezdés. Szerencsére már minden készen áll hozzá. Elkészült Süni új stílusú szobája is, amire nagyon büszke vagyok, mert én varrtam bele a függönyt! A szoba a tenger és homok fantázianéven futhatna, de valójában 90%-ban Süni, a kupikirály (nem félreérteni) név illik rá legjobban. Süninek tetszik az új dizájn, és ez a lényeg. 🙂

sulis

Divatlapmosoly. 😀

Ma délután hirtelen felindulásból varrtam egy zsákot a tisztasági csomagnak. Nem tudom leírni részletesen, hogy készült. Elmentünk a Decathlonba megnézni a tornazsákokat, aztán ihletet kaptam, és megvarrtam egyet magam. 😀

photo (58)

A zsinór Joci céges pulcsijából van. 😀

Sikerült Sünit a véghajrában megtanítani cipőt kötni. Csupán ösztönzésre volt szüksége 10 gumicukor formájában. Úgy szólt az egyezség, hogy ahány masni sikerül 10 próbálkozásból, annyi gumicukor üti a markát.

photo (61)

A masni.

9 gumicukrot kapott…  😀 Ez a gyerek szívat minket…

photo (60)

Csak 8, mert egyet már megevett.

Mindenki folyton azt kérdezi, hogy Süni várja-e már a sulit? Süni kissé bizonytalankodik a választ illetően. Néha várja, néha nem. De mi tartjuk benne a halvány lelkesedését azzal, hogy azt állítjuk, a suli jobb lesz, mint az ovi… 😀

Singer klub megalapítva

Sok gondolkodás előzte meg a döntést a varrógép vs. dekopírfűrész vásárlása ügyében. Miután a szomszédos barkácsáruházak mindegyikében van lehetőség barkácsolós gépkölcsönzésre, ezért végül varrógép mellett tettem le a voksom. 🙂

Alapos kutatómunkám eredményéül a választás egy nagyon tehetséges, basic Singer-re esett, melyet az OMV kúton vettem át ünnepélyesen. 😀 (Na jó, hiába van ott mosópor meg ez-az, azért varrógépet nem tartanak minden kúton. “Helló, kérek 95-öst ötezerér’, oszt varrógép van-é?” A vicces helyzet megoldása a pickpack pont hálózatában rejlik.)

singer klubtag

A gépet egyik délután vittem haza. Annyira izgultam, hogy nem mertem használni, minden elsunyizott házimunkát elvégeztem, nehogy ki tudjam próbálni. Telefonálgattam, teregettem, rendet raktam. Vasalni azért nem vasaltam, azt csak életveszély esetén.

Egyszóval izgultam. Nagyon.

Előszedtem rongyokat, elkezdtem azon tesztelni az öltéseket, szálfeszességet stb. Süni is aktívan részt vett, jól odapörkölt egyet a gépnek, amikor másodpercekig tövig nyomta a pedált. 🙂 Nagyon jó a gép, már most szeretem.

A varrás hallatán a kolléganőim is annyira belelkesedtek, hogy kaptam egy kisebb kupac könyvet, szigorúan a 1980-as évek divatjáról. Egyébként tök jók és nagyon köszönöm őket! 🙂

photo (3)

Végül most hétvégén megvarrtam az első két párnahuzatot is Süni szobájába. Az anyag nagyon vicces, Süni egyből ráérzett a lényegére. Azt mondta, hogy ki kell színeznie. 🙂

elso parna

Kedvcsinálónak szeretném megosztani veletek Kálmán Jenő Sicc Meseországban című mesekönyvének  ide kapcsolódó versszakait…

(Hófehérke koporsója mellett játszódik a jelenet.)

“Arca fehér, szeme csukva.
Csak a keble piheg lágyan.
– Szép – szól Sicc -, csak ne feküdne
ódivatú, bő ruhában!

Majd a törpék felé fordul:
– Megmondhatná nektek bárki,
aki ebben megcsókolná,
nincs a földön oly királyfi!

Megmondhattam volna én is,
ha korábban elhívatnak.
Nem hiszitek? Nézzétek csak,
mi van nálam! Új divatlap!

Nincs oly nő, ki föl nem ébred,
új divatról hogyha szó van.
– Muti ! – sikolt Hófehérke,
és felül a koporsóban.

Szeme csillog, arca lángol,
felélénkül még a rét is:
– Varrjatok szép abroncsszoknyát,
csipkeblúzt és kombinét is!

Hófehérke kívánsága
határozott parancs persze.
És a derék hét törpének
nem volt eztán szabad perce.”

Nektek is tetszett, ugye?! 😀 Tuti így történt. 🙂

Süni első űrruhája

Űrhajós jelmez készítésének alternatív változata.

Nos, a (Barbie)babaruhás varrási tapasztalatok alapján neki mertem állni a kisfiam, Süni farsangi jelmezének is.

Alapvetően csillagászati és gépészeti érdeklődésű Sünikémnél nem volt kérdés az, hogy űrhajós lesz… És hogy a farsangon is az szeretne lenni… 😀

Körbenéztem a neten, hogy milyen ötletek vannak, amiből meríthetnék. Nem csalódtam, sőt! Ez a videó teljesen meggyőzött arról, hogy meg kell csinálnom a gyereknek a jelmezt. Így készült tehát a sisak:

Annyi változtatással, hogy nem ragasztót használtam, hanem lisztes-cukros vizet, és nem lett végül “üveg” a sisakon. Természetesen készült oxigénpalackot tartalmazó hátizsák is, de biztos, ami biztos, hadd lélegezzen az a kölök. 😀

Ilyen lett a mi sisakunk:

Kollégám, Laci segített a Bauhausban vásárolt, ledes lámpák fényét beállítani (Csak ellenállás kérdése! – mondta Laci), és a sisakra rögzíteni őket.

Maga az űrruha teljesen saját készítésű. Szabászati szempontból is. 🙂

Egy kis, 17. kerületi méteráru boltban találtam maradék, visszabontott pamutszerű anyagdarabokat. Ebből választottam az űrruhához is: egy egykor szellempalástként üzemelő fehér anyagot szemlyukakkal, és egy kék anyagot a plecsnikhez, csíkokhoz.

Mivel varrógépem még nem volt, így kézzel estem neki a rám váró feladatnak. Szabást nem tanultam. Röhögni szabad.

Úgy nézem, elég lesz az anyag. (Alul a gyerek.)

Körberajzolás. (Felül a gyerek)

Papírvágó ollóval is tudok.

Csak egy kicsit görbe.

Összevarrva nagyjából.

Gumírozott végekkel, cipzárral, kék nyakkal.

Ki mondta, hogy nem lehet zsákvarró tűvel és varrógépcérnával hímezni?

Ruha NASA logóval, névtáblával, amerikai zászlóval és sisakkal.

Ez már majdnem kész, de hogy engedhetném ki a gyereket az űrbe csizma, kesztyű, sál, sapka nélkül? Sehogy. Újabb körberajzolással kesztyű is készült, kissé szűkös, de pont jó. 🙂

A Zűrcsizma úgy készült, hogy ne csússzon. Fontos követelmény ez az űrben, meg az oviban. Volt otthon 2 cm vastag szivacsom, így ez lett az alap. Erre öltögettem rá a fehér és kék anyagot. Szivacsot varrni külön élmény… 🙂 Talpa nem volt, csak egy gumiszalag, amivel rá tudtam fogatni az ovis szandira.

Végül a létfontosságú, háti felszerelés készült el, pontosan a farsang előtti órákban. Ezért volt az, hogy Süni enyhe technokol szagot húzott maga után… 🙂 Kellett egy sportcipős doboz, némi szivacs és fehér anyag és természetesen fehér lap. Én szerencsére tudtam A4-es és A3-as méretben is nyomtatni, de rajzolva is jó lehet.

A teljes jelmez február 8-dikára lett meg, és január 18-án kezdtük a munkálatokat a lufival és a sisakkal. Kissé megfáradtam a végére, de megérte. 🙂

Űrsétára készen, de kilövés előtt benéztünk az ovis farsangra is.

A fenti jelmez költségei nekem:

– anyagok és zipzár – 1.250,-
– két lámpa: 1.800,-
– 1 új cérna: 300,-
– fehér lap, cipősdoboz, szivacs, lufi volt itthon

%d blogger ezt kedveli: