Archive for 2013. május

Háttérkép nálunk

Küldeném mindenkinek, aki szereti.
Joci fotózta, szerinte giccses.

De attól még jó, nem? 🙂

photo123

Hát tér kép

Reklámok

Réges-régen egy messzi-messzi galaxisban…

Dúl a Star Wars láz első (Joci) és második (Süni) generációja. Mondhatni a SW-láz olyan kórság, ami örökölhető, tehát a gének szintjén támad. 🙂

Joci egyik nap előadta, hogy hallott olyanról, hogy “gyűrűk ura” tábor. Értetlenkedve állt a tény előtt, és még azt is hozzátette, hogy nem érti, hogy felnőtt emberek mit bohóckodnak egy hétig jelmezekben. Én abszolút megértem ezt az ökörködést, és egy célirányos kérdéssel bombáztam meg Jocit:
– És ha, felteszem azt, lenne lehetőséged elmenni egy Star Wars táborba, akkor mennél?
Természetesen vigyorogva bólogatott, és rávágta: Igen! 😀
– És mi lennél, minek öltöznél be?
– Csakis Darth Vadernek. 😀

Ezzel nem firtattuk tovább a filmes-jelmezes táborok létjogosultságát. 🙂

photo (9)

Jocié. Már elmúlt 6. 🙂

Süni is letolta egymás után a hat részt, ezzel együtt Joci felfedezte, hogy az első 3 rész nem is olyan rossz. Legokészleteink is vannak már SW sorozatból. Süni szobájában jelenleg 3 bolygó, egy kisebb birodalmi lépegető, egy TIE bomber űrhajó és egy X-szárnyú is elfér.

Tegnap pedig lőttünk a könyvtárban egy SW könyvet is. A lézerkard és a lézerpisztoly felépítését részletesen taglalja… 🙂

photo (10)

Süni képzése indul.

Én annyiban vagyok SW rajongó, hogy gyerekként szerelmes voltam Luke-ba. Nővérem Han Soloba. És a filmet a PRO7 csatornán láttuk némettudás nélkül. 🙂 Valamint felnőttkori énem inkább 3CPO, arany színű robotéhoz hasonlítható, de nem az illedelmes stílus, hanem a gyakori nyakbecsípődések okozta mozgáskultúra végett.

De a legnagyobbat Süni tegnap mondta:

– Anya, te nagyon hasonlítasz 3CPO-hoz!
– Igen? És miért?
– Mert fürdés közben, pont olyan pucér vagy, mint ő. 😀

Kérdem én, van-e még a Naprendszerben bárki, aki (nálam jobban, vagy legalább ennyire) hasonlít 3CPO-hoz? 🙂

Ui: 2015-ben gyün a VII. rész. 🙂

Váratlan bodza

A ház előtti véletlen találkozás a szomszédasszonnyal egy szatyornyi ingyen bodzába torkollott.

Süni, a nagy bodzaszörp-fogyasztó egyből rákattant a szörpkészítés ötletére. Ezután gyors telefon a bárányszüléstől meghatott szörpgyárosnak, aki megadta a hozzávalókat.

Feltúrtuk a hűtőt, amiből egy, azaz egy darab citromot elő is tudtunk ásni. A konyhaszekrény kb 3/4 kiló cukrot rejtett. Ez mind szép és jó, durván összeborítottam mindent. Kimentünk a kertbe mentáért, Süni választotta és tépkedte a leveleket a trutyiba. Miután jól összekevertünk minden hozzávalót, elolvastam a további teendőket, miszerint: Forrald fel a vizet…. 😀

Vízforralás nélkül mégis jó szörp lett a bodzából, a színe érdekes, az íze jó. Persze először a pénzügyes kolléganők ittak belőle, csak utána mertem én is. 😀

Töményezés az irodában :)

Töményezés az irodában 🙂
(Na jó, kicsit higítottuk azért, de csakis forralatlan vízzel…)

Éjszakai műszak nőknek

csempészet

csempészet

Véletlenül feltűnt a maglódi Bauhaus áruház parkolójában egy gigantikus méretű plakát. Itt kezdődött minden. 🙂

A minden vége az lett, hogy május első péntekén este 8-kor Dunakeszin voltam a barkácsáruházban, és megtanultam nagyjából csempézni. A rendkívül jó hangulatú, szigorúan csajos estén kaptunk egy csomó ajándékot. Először is kaptunk egy bauhausos sapkát, aztán egy szép kálát, végül sok tudást és élményt.

Valamint meg kell jegyeznem, hogy a dunakeszi “bevásárlónegyed” közlekedésügyileg nehezen értelmezhető volt számomra, így GPS segítségével is vagy 5 percet keringtem éjjel, mire kijutottam a parkolóból. 🙂

Olyannyira élveztem az okítást, hogy alig bírtam elaludni aznap. Ráadásul napokig megszáradt csemperagasztót potyogtattam a cipőmből. 😀

A maglódi áruházban most pénteken (május 24-én) lesz újra Women’s night. Hezitáltam, hogy kéziszerszámok használata, laminált padló lerakása vagy festés-glettelés témakörben tágítsam a tudásom, végül a festés-glettelés lett a nyerő.

Gyertek, gyertek, hadd legyünk sokan!
(És a parkoló sem gáz, bárkit kivezetek! :D)

Megcsalás vagy nem megcsalás?

Ha váratlanul megb*sz a villanypásztor, az megcsalás vagy nem az?

Mindenesetre nem ott fájt, ahol hozzáértem, hanem ott, ahol kiment az áram. Zsibogtak az Achilles-inaim. Mindezt kecskefotózás közben, de ez nem tudom, hogy mennyire számít… 😀

Viszont utána ilyen fotót csináltunk:

%d blogger ezt kedveli: