Archive for 2012. december

Futómuskátli téliesítése skandináv stílusban

Roppant egyszerű megoldás kezdőknek, újrakezdőknek, lustáknak, növényekhez nem értőknek, mellesleg nem árt, ha szorul beléd némi humorérzék, és van hozzá még egy svéd zászlód is az ikeából.

skandi hehe

Megjegyzem, hogy idén ez a legjobb fénykép erről a példányról, amit csak hívjuk egyszerűen muskátlinak, mer’ ez bizony nagyon nem futkosott sehová. 😀 ( És igen, a méteres virágláda többi része pedig üres, mert a stílusra is adunk!)

Ja! És a tökéletes kivitelezés érdekében gondoljon mindenki a rénszarvasra! Most! 😛

Süni kiselőadást tartott

Süni

Immáron 5 és fél éves Sünikénk elméje roppant módon fejlődik, és ennek olyan módon ad hangot, hogy néha kisebb- nagyobb lélegzetvételű előadásokat tart a világ nagy dolgairól. Leginkább lefekvés előtt jön rá a szófosás a gyerekre, mert ezzel is megpróbálja késleltetni a nyugovóra térés időpontját. És nagyon jól tudja valahonnan, hogy ilyenkor annyira cuki, hogy az embernek nincs szíve leállítani a kis dumálóját.

Egyik este Joci korán feküdt, pedig mindig ő az utolsó, aki ágyba kerül nálunk. Szóval megborult az általános beidegződés, és mi Sünivel kicsit “illegálisan” fennmaradtunk aznap este. Én megszívattam magam egy későn indított mosással, Süni meg a Verdákat nézte, közben kijátszotta a szülői figyelmet, és este fél 10-kor még nem volt lefürödve. Süni roppantul élvezte azt  is, hogy most suttogni kell, mert apa alszik.

Amíg a mosógép befejezte a dolgát, Süni is lezuhanyzott, és már a flanel anyagú, sötétkék alapon űrsiklós pizsijében várta, hogy menjünk teregetni. A nappaliba lopakodtunk halkan, ahol én teregettem, Süni pedig suttogva dumált, közben körbe-körbe járkált. A keze hol a háta mögött volt összefogva, hol magyarázott velük, de folyamatosan gesztikulált amolyan felnőttes stílusban.

A szöveg, amit suttogott a következő volt:

“Anya, beszélgessünk a tanulásról! Én nagyon szeretek tanulni, és nekem még nagyon sok mindent meg kell tanulnom. (Teljesen komoly arc, és összevont szemöldökkel jár körbe, keze a háta mögött összefogva.)
Meg kell tanulnom, hogy melyik gomba mérgező (két kézzel jobbra mutat), melyik gomba nem az (kezek balra).
Melyik virág mérgező, melyik nem mérgező (hasonlóan).
Meg kell tanulnom, melyik pók csíp, és melyik nem csíp. Meg kell tanulnom melyik bogár csíp és melyik nem csíp.
Azt is meg kell tanulnom, hogy jó bankkártyát vigyek a bankba és azt is, hogy jó csekket a postára.
Meg kell tanulnom izzót cserélni (megállva magyaráz az étkező lámpájának), meg kell tanulnom egyedül legózni (szokott, ezt nem értettem, de nem volt kedvem félbeszakítani).
Anya, egy dolgot már nem kell megtanulnom! Hogy hogyan kell bedugni a dugót a konnektorba, mert azt már tudom!
Nagyon sok mindent meg kell tanulnom, meg kell tanulnom olvasni és számolni végtelenig!”

Itt elfogyott a teregetnivalóm, úgyhogy Süni is abbahagyta a kiselőadást. Megdicsértem, hogy milyen okos, és megemlítettem, hogy meg kell tanulnia egyedül kitörölni a fenekét is. 🙂

Abban az űrsiklós pizsiben amúgy is cuki, de ez annyira tetszett.
Kár, hogy Joci lemaradt róla, de ezt neki vagyis a korai fekvésének köszönhetjük. 🙂

És a végére még egy kedvenc:
– Sünike, nem szép dolog tévénézés közben más szemébe nyomni a plüsskacsádat!
– De te nem vagy MÁS, te az ANYUKÁM vagy! 😀
%d blogger ezt kedveli: