Birtokháborítás

Egy elromlott fényképezőgép indította az események lavináját. Egyik percben még aggódtam a monitor előtt, hogy mi lesz Piszkével a Birtokon fotoapparat nélkül, utána meg már a munkahelyemre szervezett találkozón zsebeltem be személyesen tőle és Emberétől a csokis-rumos meggylekvárt és a kiváló bodzaszörpöt. A félórás, részemről abszolút túlpörgött beszélgetés végén ott tartottunk, hogy meghívást kaptunk A Birtokra, amiről fogalmam sem volt, hogy merre van, de aztán kiderült, hogy pont jó helyen, épp a világ közepén, vagy legalábbis egy nagy forgalmú, nemzetközi találkozó- /zarándokhely 20 méteres körzetében. 🙂

Végül eljött az a kedd, amit szintén rommá pörögve vártam. Akárhogy is riogattak minket cukkinis süteménnyel, mi mentünk, mind a hárman. A biztonság kedvéért felszerelkeztünk furcsa ízű meglepetéssel, ha már a vendégségben cukkini kerül a süteménybe, mi se maradjunk alul. 🙂

Süninek a cicus tetszett a legjobban, akit következetesen farkától a feje irányába simizett, és üvöltve rohant utána, mikor a punk szőrzetűvé tett macska faképnél hagyta, hogy: Ciciiiiiii! Hova mééééész?

Kutyustól kicsit félt, aztán még egy kicsit jobban, de maradandó károsodást egyikük sem szenvedett a délután folyamán. 🙂 Ja, és Süni még egy bepörgött falóról is leesett, de mi nem vettük komolyan, így ő sem.

Joci íjazott. Ezt leírni is furcsa, de látni még bizarrabb volt. És az a vicc, hogy olyan hamar ráérzett, hogy egymás után lőtte a szemközti dobba a nyilait. Süni és én is hervasztottunk egyet-egyet az íjjal, de inkább meghagytuk a lehetőséget Jocinak.

Piszke és Ember finomabbnál finomabb kajákat rittyentett elénk, az a bizonyos cukkinis sütemény és az autentikus, redbull tortilla vittek mindent, szépen mondva is szétzabáltuk magunkat. 🙂 Eközben megvitattuk, hogy Embert kivéve mind antiszociálisak vagyunk, de mi baromira élveztük az ott töltött időt. 🙂

2 hozzászólás

  1. Na most a cukkinis sütit teljesen rosszul vezettem ám fel. Errefelé ugyanis ha látogatókat várnak, akkor a bevett szófordulat, hogy “csinálok egy kis tésztát, hogy mégis meg tudjam kínálni őket valamivel”. A mai napig ha ezt hallom, mindig hegynyi spagettik lebegnek a szemem előtt, ezt valahogy nehezen szokom, hogy náluk a süti az tészta. Autentikusan tehát úgy kellett volna mondanom: csinálok cukkinis tésztát. Na akkor nézhettetek volna nagyon 🙂

    Válasz

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! :D

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: