Archive for 2011. augusztus

A kerti medence-ámokfutás magasiskolája

Ha bárki is azt gondolta volna, hogy az előző irományomban leírt tragikomédia után csendesebb vizekre eveztem, és mindenen túlvagyok, amin egy kezdő medenceszakértő túleshet, hát nagyot tévedett.

Először is az Anyabolygónk szúrt ki velem, mert csodás, 18-20 fokos, szakadó esős időjárást küldött apró országunkra. Mindez újabb kiesést jelentett a medenceidényből, ami természetesen tovább rontotta az egy fürdésre jutó 1.053 Ft-os költséghányadot.

Gondoltam, ha már rossz az idő, és a medence is kegyetlenül elferdült, leeresztem a medencét. Majd a következő installálásnál 180 fokos fordulatot  fogok venni, és úgy kezdek neki a dolgoknak. Ezt pontosan szó szerint kell érteni, azaz fordítani fogok 180 fokot a medencén, és ami eddig feszülve ferdült, az majd plöttyhed, illetve ami plöttyhedt, az most feszülni fog.
Ez az elgondolás elég logikus, bár egy aprócska akadály azért mégiscsak felröppent a projektben.

Nos, arról a közel 3 köbméter vízről van szó, ami a medencét töltötte ezidáig fel. Most már szabadultam volna tőle. 🙂

Okos fejjel elolvastam a medence használati utasítását, hogy hogyan is kellene-e aztat a medencétet leeresztenie-e. 🙂

Pompás,  golyós vízleresztő van a medence falába építve, amin elvileg szépen kifolyik a vízecske, még akár kerti slagot is lehet rácsatolni. Ez annyira zsír! Ígyhát vártam jópár napot, hogy a klóros víz környezetbarát, algás vízzé váljon, és egy szép, felhős, esős napon nekiláttam a medence lebontásának.

Meglocsolom a kertet, ami ugyan kicsit túlhidratált a sok eső miatt, de legalább a medence kiürül. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad.

Becsavartam a leeresztő adaptert, és ráraktam a kerti slagot, na induljunk locsolni! Én mentem is, csak a víz nem jött. Feltérképeztem a probléma forrását: a leeresztő szelepből úgy folyt a víz, hogyha 3 másodpercenként köptem volna egyet, akkor közel azt a vízhozamot produkáltam volna…

Ha a kisteljesítményű vízforgatónkkal is rásegítek, akkor másfél másodperces köpésátlaggal szintén lépést tudtam volna tartani a medencéből távozó víz mennyiségével. (Vajon mennyi idő kell egy három köbméteres medence teleköpködéséhez? Van már ilyen guiness rekord? A legtöbbet, a legtovább köpködés rekordja?)

Sebaj, van egy 5 literes locsolókannánk, na majd azzal nekiesek. A tizedik merítés után számolni kezdtem:

3 köbméter víz = 3.000 köbdeciméter = kb. 3.000 liter víz.
10 x 5 liter = 50 liter. Már csak 590 kanna vízet kell kimerítenem, és kész! Jupppííí!

Lelombozódva bementem Jocihoz a házba, hogy mi a helyzet, és hogy a fene vigye el, meg ilyenek.

Joci bevallása szerint úgy jó csinálni a dolgokat, hogy mindig a megfelelő célszerszámmal megyünk neki a feladatnak. Ez egy roppant okos dolog, csak az baj, hogy jelen esetben nem volt célszerszám. 
Joci megőrizve nyugalmát a következőt mondta: “Vegyél egy szivattyút!”

Basszus, ez lett. De közben röhögtünk, mint a hülyék.

Úgy álltunk a medence-projekttel, mint azzal pókerjátszmával, ahol már benyomtad a sok tétet, és most jön az ötödik lap, de nem szállsz ki, mert az a 8.000 Ft már nem oszt, nem szoroz semmit. Ráadásul az ötödik lap a “river” nevet viselni, mert ott elúszhat az összes téted, ugye. Ezt pont jó lenne, mert én már nagyon szerettem volna hogy folyjon a medencéből  a víz…

Szóval a Baumaxos út 8.000 Ft-ba fájt, de nem jöttem üres kézzel, hazatértem egy búvárszivattyúval. 😀

Nem mondom, jóljött a mögöttünk lévő szántóföld. Ez lett az elárasztott terület.

Egy jólirányzott lasszódobással kihajítottam a kerti slagot a szántóra, és nyomattam a vizet végre.

A lassan ürülő medencénk szívderítő látvány volt. A szivattyúzást azonban egy hirtelen kitörő felhőszakadás spékelte meg. Az ablakból nézve nyugtáztuk, hogy kb ugyanannyi vagy több esik bele, mint amennyit a szivattyú bír. Ekkor már a könnyeim záropoztak a röhögéstől, megállapítottuk, ez a mi formánk. 😀

A kiengedett medencét kitisztítottam domestosos vízzel, a közel félórás pókbalett a fertőtlenítős medencében megszabadított egyedi ujj- és térdlenyomatomtól is. Mindent letöröltem: alá-, fölé-, közé-, mögé takarófóliát… Teljesen kifulladtam.

A medence alatt a kirohadt fű, teljesen ufó leszállópályás dizájnt kapott. Sünike azt mondta, az az ő kertje. Mondtam neki, hogy milyen klassz a kerted, ezt nem is kell locsolni, nyírni, ez így szép, ahogy van. 🙂

Mindez a lebontás persze azért volt, hogy újra felállítsuk a medit. Több, mint egy hét is beletelt, hogy sikerült rávenni magam a dologra, mellesleg  megjött a jóidő is.

A héten csobbantunk minden nap, mert 27-30 fok körül melegedett fel a víz. Ez annak is köszönhető, hogy nem töltöttem meg annyira, mint a múltkor, hogy nyugodtan férjen bele esővíz is. 🙂 Elkerülve ezzel a szakadó esőben történő medencecsapolást. 🙂

Ha mindent összegzünk, és kiszámolom a kiadásokat, számba veszem a szívásokat, meg a röhögéseket, abszolút megérte. Bár a medence metafórikus pókerpartiját finaciális szempontból az Auchan és a Baumax nyerte, én azt mondom, jó kis parti volt.

Jövőre újra benevezek a medencepóker bajnokságra! 😀

És ezt mindképpen kipróbálom:

Reklámok
%d blogger ezt kedveli: