Archive for 2011. június

Tápot kell adni a parasztnak! :D – apró örömök

Végy két parasztmuskátlit!

Teleltesd át!

Ne add fel a reményt!

Tedd ki a napra tavasszal!

Adj neki tápoldatot hetente!

És ilyen lett! Juppppíííííí!

Ugyanez a recept a vaníliavirág esetén nem volt annyira sikeres. Az első képen a láda jobb felső sarkában csücsül. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ő nem nyert díjat az “ilyen volt, ilyen lett” versenyen. Fejfaként álljon a gondozási útmutató kis kartonja. R.I.P. kicsi heliotrop.

Reklámok

Földtúró kolléga avagy a vakond-probléma

Annyi minden történt, mióta nem írtam, hogy nem is tudom, hol kezdjem.

Szóval még mindig van vakondunk. Láthatóan rettentő jól érzi magát nálunk, mert napi szinten több méteres járatokat készít. Arra gyanakszom, hogy társtettesei is akadnak, mert a teljes szomszédság panaszkodik.

Mivel a vakond védett állat és mivel alapvetően nyugodt ember vagyok, próbálok valami baráti megoldást találni a vakond elüldözésére. Szerencsére nem az a helyzet, hogy egy sűrűn beépített, betonozott terület kellős közepén lakunk, és szegény földtúró kollégának nincs hova mennie. Nem elhanyagolható az a több hektáros szántóföld, ami a közvetlen szomszédságunkban fekszik. Nagy valószínűséggel innen származik jelenlegi vendégünk… 🙂 Szó, mi szó anyaföldben nem szűkölködünk, ezért nem értem, miért pont itt, és pont most ás.

Első lépésként letapostam a járatait enyhe célzásként arra, hogy nem díjazom a munkáit, bár kétség kívül sok meló lehet benne.

Következő fázisként kölcsönbe szereztem egy vakondriasztót. Ami kb. 40-50 cm hosszú, fekete, henger formájú, csúcsban végződő segédeszköz. A férfi kollégák örömére a retikülömbe csúsztatva vittem haza, gondoljon mindenki, amit akar. 🙂 Raymound, a riasztó tulajdonosa, különböző elnevezéseket javasolt… Pontosan már nem tudom felidézni, mik voltak, de ilyesmire  emlékszem: black magic XL. 🙂

Hazatérve az ultrahangosnak hitt vakondriasztóval, egyből alkalmaztam volna azt kinn a kertben, ha lett volna otthon elem. Miután extra nagy divájszról van szó, így vennem kellett 4 db góliát elemet is.

Leszúrtam a riasztót az elemekkel. Ami azonnal kiderült, az az, hogy tuti nem ultrahangos, inkább ultra hangos. Rendszeres időközönként zzzzzzz hangot adott, mely Balázs szomszédom agyvelején keresztül a gerincvelejéig hatolt. (Ezzel fogjuk büntetni, ha rossz. 🙂 )

Miután a vakond körbetúrta a riasztót, és Balázsunk a családjával együtt a teljes idegösszeroppanás szélére került (éppen csak az ELADÓ tábla nem került fel a házukra), kivontam a forgalomból a riasztót. 🙂 Ezúton is köszönöm a türelmet! 🙂

Az állandó zivatarok hatására kertünk kőkemény földje megpuhulni látszik, ugyanis vakondpajtás egyre nagyobb kupacokat képes kitermelni.

Szilvi barátnőm elmesélte, hogy náluk is volt vakond. Kivett egy nap szabit, hogy elfogja a kis földalattit. Türelmesen várt, várt és várt, de nem történt semmi. Beszaladt a házba wc-re, és mire kijött, ott volt egy vadi új túrás. A dühtől feltüzelve bedugta a slagot a túrásba, és rányitotta a vizet. Addig-addig eresztette a vizet, míg egyszer csak megnyílt a föld, és fél kert beomlott az összeroskadó vakondjáratok miatt. A párja csak annyit jegyzett meg, mikor meglátta a kertet, hogy nagyobb kárt csinált, mint a vakond. 🙂

Ha van valakinek tuti módszere (a fent említetteken kívül), ne késlekedjen megosztani velem! 🙂

%d blogger ezt kedveli: